Az arc és a többi építmény alapos vizsgálat tárgya volt. Azóta, hogy a Mariner és a Viking műholdak 1970-ben először fotózták a bolygót, éveken át alkalmaztak a különböző számítógépes képminőség-fejlesztő metódusokat a jobb képminőség érdekében. A Viking fényképek új analízise olyan dologra hívta fel a figyelmünket, melyet akár az évszázad el nem ismert sztorijának is nevezhetnénk...

Igen sok bizonyíték szól amellett, hogy a Marsot vizsgáló műholdak különös, mesterséges objektumokat fotóztak le. Bostonban a tudósok egy olyan objektumot analizáltak, mely egy óriási, ég felé tekintő ember-szerű arcra emlékeztet. A múlt júliusban jelentették először, hogy ez esetlegesen egy több tagú monumentális alkotásrendszer egyik eleme.

Mark J. Carlotto, a bostoni Analytic Scinences egyik tagja számítógépes képfeldolgozó technikák segítségével újraanalizálta az arcról - vagyis a "Marsi Szfinxről" - készült fotókat, melyeket az U.S. Viking Orbiter 1 készített 1976 júniusában.

Mr. Carlotto két metódust használt a képek analizálásakor: az árnyékok analizálását, valamint egy olyan kivetítési technikát, mely elkülöníti a formákat árnyékuktól. Ezek segítségével sikerült felépítenie az arc háromdimenziós profilját. Továbbá ugyanezzel a módszerrel a közeli piramisszerű objektumokat is átvizsgálta, melyeket csak "a városként" szoktak emlegetni. Ezek szokatlanul szabályos geometriai formáknak bizonyultak.

Mr. Carlotto visszatáplálta a háromdimenziós profilt a számítógépbe, hogy az megrajzolja, vajon hogyan nézhet ki különböző látszögekből. A fejlesztett helyi kontraszt nevű új eljárás segítségével így nagyon finom részleteket is ki tudott mutatni az arc árnyékos oldaláról.

"A képek feldolgozásának eredményeképp láthatóvá vált egy másik szemgödör, mely az arc jobboldali árnyékos részén található; továbbá a szájban lévő kis alakzatok fogak létére utalnak," jelentette Mr. Carlotto. Nem csupán érzékcsalódásról van szó, ez az arc egy valódi objektum.

A szemek 100 méterrel alcsonyabban vannak, mint az orr, továbbá domborúnak tűnnek. "A jelenlegi eredmények azt mutatják, hogy ezek feltehetőleg nem természetes képződmények."

A Viking fényképezőgépének eredeti felbontását - 150 méter per pixel, azaz vizuális információegység - olyannyira feljavították, hogy a léptéke így nem nagyobb, mint egy kisebb autó. Most már közelebbről átvizsgálthatjuk a Mars felszínén lévő piramisszerű építményeket, melyek közt vannak közel egy kilométer magasak is.

Az első bizonyíték

A "Szfinxet" először tíz évvel ezelőtt fedezték fel, de akkor véletlen fényjátéknak minősítették, így aztán a tudományos körök kevés figyelmet szenteltek az eseménynek. Legelsőnek 1979-ben Vincent DiPietro és Greg Molenar észlelte a Viking 70A11-es fotóján, mindketten a marylandi Goddard Space Flight Centre kutatói.

A kezdeti elutasítás miatt egy új, levédett módszert fejlesztettek ki a digitális képek fejlesztésére, melyet Starburst Pixel Interleaving Technique-nek (SPIT) neveztek el. Ez tisztán látható szemgödröket mutatott ki, sőt a műhold felvételein az egyik szemgolyó is láthatóvá vált. Arra a következtetésre jutottak, hogy a Marson lévő arc feltehetőleg nem pusztán természeti képződmény és további kutatásokat szorgalmaztak. Annak ellenére, hogy az ő képfeldolgozási technikájuk megegyezett azokkal, melyeket más NASA-s képekre alkalmaztak, a tudományos közvélmény továbbra sem ismerte el munkájukat.

A tevékenységük híre 1984-ben jutott a média tudomására, de a média nem tudott mit kezdeni ezzel a sztorival, és nem is tárta fel hírértékének megfelelően. Ugyanakkor most a két kutató munkája ismét előtérbe került, Prof. Dr. David C. Webb, aki a President's Commission on Space tagja, valamint Dr. Rafael Pozos antropológus, Richard Hoagland (Walter Cronkite tudományos tanácsadója és a Pioneer 10 information plaque örököse) és még sok más tudós és mérnök által.

Marinerek és Vikingek

1975 augusztusában lőtték fel a Viking 1-et, ami a Mars körül egyidejű elliptikus orbitális pályára állt, hogy a Viking-Lander 1-nek megfelelő leszállóhelyet kereshessen. Míg a landoló egység az első holdraszállás időpontjának 7. évfordulóján, 1976 júniusában a Kusei-Planetimom-hoz közeledett, a Viking Orbiter 1 megkezdte a marsi felszín fotózását. Az Orbiter 2-vel együtt közel 54 000 fényképet készítettek.

Viking Orbitert megelőzően több Mariner műholdat is küldtek a Mars feltérképezésére. Az egyik Mariner 9 átrepülő felvétele alatt több szabályos piramis formációt észlelt a Mars északkeleti negyedében, az Aleutian Quadrangle-ben.

A Mariner 9 átrepülések 1972 februárjában és augusztusában több különböző piramisépítményt is feltártak, melyek dőlésszögei tisztán meghatározhatóak fényvisszaverő hatásuk miatt. A második átrepüléskor készült fotók más szögből és más fényhatások mellett mutatják ugyanazt. Ez teljesen kizárja az árnyjáték lehetőségét.

Ezek az objektumok piramisok, méghozzá több, szisztematikusan elhelyezett piramis. Ilyen szabályos formákat eddig semmilyen természetes erő nem alkotott! A 70-es évek elején Dr. James Hurtak (a Los Datos Academy of Future Science-ről) javasolta, hogy jobban át kéne vizsgálni a Mariner 9 B-felvételek közül a DAS 0779453-ast,

és a DAS 12985AA2-est, melyek egy tökéletes négyzet alapú piramisokból álló épületcsoportot ábrázolnak.

Később a Viking fényképek (és további Mariner képek) megerősítették az objektumok létét. Sok fénykép készült a formációkról, beleértve szélsőséges fényállásokat is a tévedés elkerülése végett.

A Marsi Szfinx

A Szfinx, a nagyobb piramisok és egy derékszögű falakkal rendelkező "erőd" a Mars Cydonia területén találhatók egy part mentén, ami valaha egy ősi tenger, vagy tó lehetett. A "Szfinx" több mint 1500 méter hosszú, magassága eléri az 550 métert.

Eleinte úgy ítélték, hogy az arcszerű szimmetrikus alakot a szél vájhatta ki. Később kimutatták, hogy az alakzatok geometriai elhelyezése meglepően tökéletes; kifejezetten emberi arányokkal, arcvonásokkal, tökéletes szimmetriával, és a környező objektumokhoz képest "mesterséges" elhelyezéssel.

Ezeken a fotókon a szimmetria tökéletessége csak az edzett szem által látható (ezeket 1000 és 5000 km magasságból készítették), de mindez a számítógépes képfeldolgozás után tisztán láthatóvá válik. Az arc szemöldöke és orra kifejezetten az emberi felépítést idézi, a száj a fogak, az arc és a szemek pedig szinte tökéletesek. A domború szemeken még egy íriszt is találtak lencseszerű fényhatásokkal! Az arc két oldala összesen 2%-nyi eltérést mutat egymáshoz viszonyítva.

Úgy tűnik az arc alatt egy tartóemelvény található. Ha az arc ott sem lenne, akkor is láthatnánk négy párhuzamos vonalat, amik négy egyenlő oldalú lejtős részt írnak körül. Ez a négy egyenlő hosszú oldal tökéletes derékszögben van, ezáltal téglalapot alkotva. Ezek önállóan is azt sugallják, hogy itt egy szándékosan felépített létesítményről van szó.

Jacques Counard Nóbel Díjas tudós írta Chance and Necessity című könyvében: "Természetes objektumok soha nem rendelkeznek élekkel, derékszögekkel és exakt szimmetriával; míg az emberi alkotások jobbára igen."

Más létesítményeket is fedeztek fel a műholdak, melyek teljesen egyenes falakkal, valamint derékszögekkel rendelkeznek, többek közt három nagy és egy kis piramist az Archoz közel.

(Col) Jim Shannon, a Pentagon antropólógiai képzést kapott művésze szerint "elsöprő bizonyíték van rá, hogy a képeken látható épület... tipikus archeológiai emlékmű, melyet elődeink szándékkal alkottak az utókor számára."

Piramisok közt

Közel az archoz két négy négyzet alapú piramis található - ezek egyike tökéletes állapotban van, MIND a négy oldala azonos hosszúságú, tökéletes kört lehetne köré rajzolni. Ez a piramis egy érdekes objektum csoport közepén található. Ezek mérete, formája változó, de egyben megegyeznek: nem tűnnek természeti formáknak - feltehetőleg épületromok.

A "piramis városa" több kisebb és nagyobb építményből áll, alapja egy 5x8 mérföldes téglalap. A "város" egyik tagja kifejezetten nagy formáció, tökéletesen metszett, derékszögű falakkal. Továbbá a piramis csoportban található még egy kiváltképp érdekes terület: egy majd egy mérföld hosszan húzódó szobákból álló képződmény. Ez félholdalakban öleli körbe a közeli (8 mérföld) "Szfinx" egy részét, ami így tökéletes profilban látszik a "városból". Mindkettő egy keskeny sávban fekszik a 41. északi szélességi és a 9,5. nyugati hosszúsági foknál.

Sok szokatlan létesítmény fedezhető fel más tökéletes - akár több mérföld hosszú - vonalak mentén is. Ha például elindulunk az "erődtől", akkor négy közel azonos piramist találhatunk vele egy vonalban, köztük egyenlő 6 mérföldes távolságokkal.

A négyzet alapú piramisok 3-6 kilométeres átmérővel rendelkeznek, és van, amelyik 1000 méter magas. Mindez olyan tökéletes szimmetriával, amely a természetben valószínűtlenül ritkán fordul elő. Érdekes az is, hogy a piramisok nagy része kráterek peremén található.

"Ha csak azt be tudjuk bizonyítani, hogy egy követ mesterséges úton egy másik mellé helyeztek - már akkor az egész világunk megváltozhat", mondta Dr. James Hurtak, a marsi alkotásokról szóló könyv szerzője.

A Viking Lander 1 & 2 által végrehajtott életet kutató tesztek nem zárták ki annak a lehetőségét, hogy esetleg korábban élet volt a bolygón, állítja több tudós. A biológiai vizsgálatok - az izotóp vizsgálatok és a gázcsere vizsgálatok azt sem bizonyították be egyértelműen, hogy most jelenleg nincs élet a Marson!

Most már tudjuk, hogy a Mars vöröses színe a talajban található nagy mennyiségű vasoxidnak köszönhető. Ez azt jelenti, hogy valaha a marsi atmoszférának tisztes mennyiségű oxigént kellett tartalmaznia.

Egy 1985-ös megbeszélésen, ahol 83 tudós gyűlt össze a NASA Ames Research Centre-ben, megállapították, hogy a műholdfelvételek alapján a marsi klíma és felszín kialakításában nagy szerepet játszottak a valaha létező folyók, tavak, a jég és a hó. Nagymennyiségű árterület mutatja, hogy az egyenlítő közeléből geológiai értelemben viszonylag fiatal folyók szállíthatták a friss vizet. Az pedig bizonyított tény, hogy fél mérföldre a marsi felszín alatt víz-jég található a sarkokhoz közelebbi területeken. A víz-jég nyaranta kerül a felszínre, amikor az azt borító CO2 /indexbe a 2-es/ jégréteg elolvad; az északi sarkról úgy tudják, hogy majdnem az egész vízből áll. A Viking Lander 1 szervetlen kémiai analízese agyagot és más olyan ásványi anyagokat talált a marsi talajban, melyek csakis folyóvíz közreműködésével jöhettek létre.

Bizonyított az a tény is, hogy geológiai szemszögből nem túl régen "éghajlati katsztróga" sújtotta a Marsot. Ezt a talaj kémiai összetételéből állapították meg. Az egyik NASA-s Ames csoport úgy véli, könnyen meg lehet, hogy a Mars egy nagy objektummal ütközött össze, ami kifújta a marsi atmoszféra nagy részét az űrbe, és ez teremtette meg a hatalmas Argyre-medencét.

A Szfinx kérdése

"A marsi arc rejtélye hasonlít az ősi Szfinx találós kérdésére", véli Dr. Rafael Pozos. "Mi az ami reggel négy lábon kúszik, délben két lábon sétál, este pedig hármon?... Hogy ezt a kérdést pontosan meghatározhassuk, alapvetően ismerni kell a fajunkat. Az emberek mielőtt megtanulnak járni, négy lábon másznak, valamint idős korban gyakran bot segítségére szorulnak, vagyis harmadik lábra.

Az ősi hős egy szóval válaszolja meg a szfinx kérdését: antroposz, vagyis az emberiség...

Sok szempontból a Marson látható arc a mai idők Szfinx-e... Az egyetlen probléma vele, hogy a szomszédos bolygónkon van", írja Dr. Pozos a The Face On Mars - Evidence for a Lost Civiliztaion? (1986) című könyvében.

Legendabeli kapcsolatok

"Emberek lévén nagyon meghökkentünk azon, hogy egy idegen bolygón "emberi" arcot látunk", írja Dr. Pozos.

"Civilizációnkat komolyan fenyegeti az a veszély, hogy kipusztítjuk saját magunkat. Ezek az újonnan felfedezett formációk igen csak felkeltették érdeklődésünket, hiszen egy olyan bolygón találhatók, melyet a háború istenéről neveztek el, és melyről rengeteg mítosz született történelmünk folytán. Hihetetlen, hogy ezek az objektumok mennyire nem illeszkednek természetes környezetükhöz... Olyan piramisok, melyek máig a mi bolygónkon is a legnagyobb monumentális alkotások, és melyek felépítésének titka még mindig nyitott kérdés. Ám egy dolog biztos, igen csak fejlett intelligenciának kellett ezeket alkotnia."

A marsi talajban a Viking-Lander által talált szokatlanul nagymennyiségű 129-es Jód, 129-es Xenon és 15-ös Szén izotópok azt jelölik, hogy valamilyen "nukleáris" tevékenység mehetett végbe a bolygón. Ez bekövetkezhetett akár folyamatos plazma kisülések miatt is, és/vagy meteor becsapódásoktól. Ám az ősi legendák az égi "háborúról" talán túl faji központúak, tévesek; ahogy a szeretkezés is erőszakos dolognak tűnik egy gyermek szemében.

"A Marson lévő arc akár egy haldokló civilizáció sírköve is lehet, vagy ugrókő az űrbe egy magasabbrendű civilizáció felé", véli Dr. Hurtak.

Földi kapcsolatok

Dr. James Hurtak, aki az antropológia és a keleti tanok professzora, az utóbbi 15 évben kiterjedő személyes kutatást végzett a földi piramisokkal kapcsolatban. Közte volt azon kevés kutatóknak, akiket meghívtak a legfrissebben felfedezett braziliai piramisokhoz.

Dr. Hurtak kutatócsoportot szervezett, melyet Egyiptom akkori elnöke, Sadat is támogatott. Lézerekkel próbálták lemérni a Gizeh piramisok pontos elrendezését. Hurtak rámutatott arra is, hogy a Gizeh és Cairo területét "El Kahire"-nek hívják, ami annyit jelent, hogy A Marsról jöttek. A csoport érdekes kapcsolatot talált a Nagy Piramis és a Mars piramisai közt; az Alfa szögek (a csúcs alaphoz viszonyított szöge) és a kerületi ív különös egybeeséseket mutattak, amik "elvetik a véletlenszerű alkotás lehetőségét".

Azt állítja, hogy további mitikus kapcsolatok találhatók a Mars, a kínai Xingian Provincia piramisai és a perui, mexikói valamint egyiptomi piramisok közt.

"Felfedeztük, hogy Ticulban 12 nagyobb piramis ugyanazzal az elrendezéssel bír, mint a marsiak, mind kinézetüket, mind matematikájukat illetően. Nyugat-Braziliában és Ecuadorban a kollegáimmal együtt megnézhettünk egy olyan labirintusrendszert, amely az egyik piramis-zónához kapcsolódott. Azt találtuk, hogy a piramisok egyedülállóan csatlakoztak össze olyan folyosókkal, melyek több száz kilométer hosszan húzódtak a föld alatt..."

"Néhány évvel ezelőtt két kollégám átvizsgálta Florida nyugati partvidékét, ahol is piramisokat fedeztek fel az óceán fenekén. A kollégáim bizonyítékokkal tértek vissza; tisztán látható víz alatti fényképekkel az épületekről. Az óceán fenekén lévő objektumok olyan geometriai elrendezéssel rendelkeztek, melyekről ma a Mars jut az eszünkbe - három piramis vagy csillag háromszöget alkotva." Ezeket a karib-tengeri piramisokat már más kutatók és US szonár keresők is dokumentálták.

Marsi küldetések

1984 decemberében, amikor a tiszta fényképek először jelentek meg, a Szovjetek bejelentették a most aktuális Phobos Mars-kutató expedíciójukat.

1985 januárjában a NASA költségvetése tartalmazta egy Mars megfigyelő létesítmény 1990 augusztusára tervezett fellövését.

A májusban tartott Moszkvai csúcstalálkozón Mihail Gorbacsov Szovjet vezető arra kérte Ronald Reagan elnököt, hogy hagyjon jóvá egy együttes Marsi robotikus felderítési programot a szuperhatalmak közti együttműködés szimbólumaként.

"Dolgozzunk össze, hogy megismerjük a kozmoszt, hogy olyan nagy terveket vigyünk végbe... melyek méltóak a szovjet és amerikai emberekhez."

1984 decemberében Dr. Hurtak ugynezt próbálta sugallani;

"Bár nem hiszem, hogy jelenleg bármiféle hasonló életforma létezne a Marson, úgy érzem lehetséges, hogy valaha a bolygó egy civilizáció otthona volt, amíg a klímája meg nem változott...

A Marsra úgy kéne tekinteni, mint a kölcsönös együttműködés olyan alapjára, ami egyesíthetné a mi két országunkat, és az összes többi országot szintúgy. Egy robotikus felfedező expedíció gondolata nem volna politikai beállítottságú, és visszafoghatná a "Csillagháborús" vetélkedést.

Ezen egyedi felszíni formációk tényleges bizonyítása megváltoztathatná a földi emberiség gondolkodását... a Mars-kutatások szempontjából a következő nagy kérdés nem a megfelelő technológia létrehozása, hanem az együttműködés, a tudatos közös munka elérése.

Túlélve mítoszainkat az univerzum állampolgáraivá válhatnánk."

Lingvisztikai fejtegetések

Dr. Hurtak kutatásai elvezették a mítoszokban rejlő lingvisztikai kulcsokhoz.

"Figyelemre méltó, hogy mind az ősi ékírásban, a sumér és távolkeleti nyelvekben található olyan szótag, ami az M-R együtthangzókat jelöli, és hogy ez mindenütt megtalálható, ahol a Mars bolygóra utalnak, vagy társított lényére, a sárkányra. Ezen szavak eredete megtalálható a Sémi "Mara" szótőben (írva M*R), ami héberül haragot jelent. A ékírásban a megszokott ékszerű vonásokat láthatjuk három csillaggal. Ebből a szótőből származik a lázadás szó, amit a Nimrod név jelentése (Nin Mer Rood N*M*R -"Vörös", Bábel Tornyának építője), és ugyanez vonatkozik a Marduk névre (A Babiloniai Alkotó)."

A görög tradícióban és a Közel-Kelet sémi szokásokban az atlantiszi embereket Merodes-nek nevezték, Meru, vagy Merod leszármazottjainak. A nubiaiak szerint volt egy Meru nevű sziget, ahol vörös bőrű emberek építettek piramisokat. Ez került át a hindukhoz Mount Meru (vagy M*R) legendájába. Ez egy ötoldalú hegy, ahová a mennyet erősítették, csúcsán a Sarkcsillaggal. Ezért építettek olyan sok ázsiai templomot hegyszerűre, csúcsán lánggal.

"A tibeti legendák leírják egy hét városból álló világ katasztrófáját, ahogy földrengések, vulkánkitörések elpusztítják a Bel, vagyis Mars csillag leestekor..."

A hindu esőisten, Indra uralkodott a hét város fölött a Meru-hegy tetejéről.

Más példákat helyszűkében most nem sorolunk itt fel.

/Nexus New Times Six - Spring 1988/

Fordította: Barják András