Miközben kétségbeesetten keressük a megoldást világunk nyugtalanító problémáira, nincs időnk és érzékenységünk annak észlelésére, hogy a Föld spirituális evolúciója egy újabb, talán a legszebb szakaszához érkezett. Sőt! A dimenzióváltás bizonyítékai itt élnek közöttünk. Ők a közelmúltban született gyermekek, olyan indigó színű aurával a testük körül, ami eddig nem volt sajátja az emberi fajnak. Az örökké megújuló élet e gyermekek eddig példanélküli képességei által siet az emberi faj segítségére. Gyermekeink éppen azoknak a problémáknak az orvoslása végett születtek, melyek megoldására mi felnőttek már-már bevallottan képtelenek vagyunk.

Bajban van a világ, hagyományos módszereink rendre kudarcot vallanak. Az élet újfajta megközelítése elodázhatatlan. Az iskolarendszerek lélektani manipulációi nem hatnak a jelen gyermekeire. Vajon tudjuk-e inspirálni, segíteni kibontakozásukat, merünk-e nyíltan teret adni képességeiknek, vagy éppen saját értetlenségünk hajtja devianciába, létet tagadó életellenességbe Őket?

Mit mondhatnánk az oktatásról az Ő szemszögükből? Dióhéjban ennyit: változnia kell ahhoz, hogy az indigókék gyerekeknél sikeres lehessen. Mai képmutató, a valóságról, az élet lényegéről körmönfont módon egyáltalán nem beszélő rendszer lényege, hogy semmiképpen ne képezzen önálló gondolkodású, magáért felelősséget vállaló, eredeti gondolkodású fiatalokat. Ezt azzal érik el, hogy teljesen beletemetik a gyermekeket és a tanulóifjúságot a különböző tantárgyak értelmetlen tengerébe. Teljes igénybevétel mellett az életben emberként való helytálláshoz szükséges muníciót teljességgel nélkülözniük kell.

. A gyerekek úgy járják végig iskoláikat, hogy tudatlanok az élet két legfontosabb alappillérét illetően. Nem értik, mennyire fontos az anyagi függetlenség elérése, továbbá nincs tudomásuk a lét lényegéről, Istenről s az ember lelki, spirituális származásáról. Általában az ifjúság az anyagi testének hiszi magát, ezért a régi korokhoz képest nem folytat léttisztítást s elmarad a jellemi fejlődés, önfegyelem és lelki-kultúrálódás terén az előző generációkhoz képest. Esendőségének bizonyítéka az anyagi javak iránti fokozódó mohósága. A televízió, rádió, sajtó az, anyagi vágykeltéssel csak fokozza a pénzkeresés lázát. Ha a folyamat így zajlana tovább az emberiség szinte önként válna beszélő szerszámmá a termelés és fogyasztás bűvöletében.

. Szerencsére az indigó gyerekek erre az alacsony színvonalú állami, vagyis iskolai értékelésre megfelelő módon reagálnak. Az új generáció egyre kevésbé, vagy egyáltalán nem manipulálható. Bennük koncepcionálisan s egyben természetes módon ismét felmerül az a kérdés ami az embert emberré tette ez pedig az igény Isten megértésére, felkutatására, a spirituális önismeretre. Viselkedésüket, szokásaikat tanulmányozó tudósok szerint úgy tűnik mégis a spiritualitás, a szellemi útkeresés az emberi faj elsődleges sajátossága és nem a sokoldalú anyagi kényelem elérése. Pusztán a szellem elsőbbségének helyreállítása megoldja a világ minden baját, újra értelmet és célt ad az életnek, de ehhez fel kell nevelnünk ezt az új generációt, akik annak ellenére, hogy átlátnak ezen a sötét rendszeren, mint gyermekek kiszolgáltatottak a lényeglátó szülő és pedagógus segítsége nélkül. Az ilyen szülő minden igyekezetével reményt szeretne ébreszteni tehetséges és kreatív gyermekében , de döbbenten tapasztalja, hogy egy gyermekellenes, érzéketlen s általában ateista iskolarendszerbe kell kötelezően illesztenie őt. Sőt a gazdaságilag fejlett nyugati világ népesedési mutatói már arról is üzennek, hogy maga az emberi társadalom lett céljaiban gyermekellenes.

A nyolcvanas évektől folyamatosan vizsgálták, hogy miként reagál a különleges képességű belső céllal, küldetéssel érkező indigó gyerek a képmutató, vagy lélektelen nevelésre? Sajnálatos módon a nevelés lélektelensége ezeknél az átlagon felül tehetséges gyermekeknél hiperaktivitást, krónikus és érthetetlen fáradtságot, depressziót, idegességet, izomfájdalmakat, (a legutóbbi időkben fokozódó számban) gyermekkori rákot stb. okozhat. A belső idegi feszültség fokozódása miatt az immunrendszer annyira legyengül, hogy a gyermek egyre több betegség áldozatává válhat. Az egészségi tüneteken túl a pszichikai sérülések, amik rendkívüli érzékenységükkel vannak kapcsolatban társadalmi devianciákban, minden határokon és ésszerű viselkedési korlátokon túli agresszivitásban, számtalan esetben önpusztításban, mint a túlzott szexualitás, alkoholizmus, kábítószer és az öngyilkossági kísérletek stb. nyilvánulnak meg.

Végezetül amerikai tudósok (orvosok, pszichológusok, társadalom kutatók) felmérést végeztek az indigó gyerekek körében és számos lényeges, szinte valamennyi gyerekre kiterjedő megfigyeléseket tettek. A kicsit is érettebb korban lévő indigók számára teljesen természetes egy Legfelsőbb Igazság, Isten létezése, nem azonosítják anyagi testükkel magukat, tehát tudják, hogy szellemi, lelki természetű lények, többen közülük emlékeznek és szívesen beszélnek előző életeikről. Vallási bigottságok nélkül gondolkodásuk természetes része a lélekvándorlásról való tudatosság, a maguk sajátos nyelvi kifejező készségükkel ismertetik a tettek és azok visszahatásainak törvényét, amit az ezoteriában karma-tannak ismernek. Különös rokonszenv jellemzi őket az élővilág, a természet szépségei iránt, s ha mentesülnek a családi erőszaktól többnyire vegetáriánusok s az állatokat az emberiség kistestvéreinek tartják. Gondolkodás módjuk, tudatosságuk és jó értelemben vett önbizalmuk rendkívül ígéretes emberi jövőnk szempontjából. Egyetlen kérdés merül fel csupán:- van e elegendő áldozatkész, jelekből értő felnőtt, hogy ez az újfajta tudatosság átvészelje kamaszkorát?