Az az egységes elv, amely egyaránt képes működtetni az univerzumokat és a legkisebb egysejtű élőlényeket, az a rend, amely a fémek kristályszerkezetének rendszerét kialakítja analógiába kerüljön a világmindenség tágulásával, a mai napig lehetetlennek látszott.

Az Isten, mint teremtő a mai értelmezés szerint egyfajta végtelen információhalmazzá alakult át, amely mindenben megtalálható. A középkor filozófusa megfogalmazásában az Isten „minden a mindenben”. (Aquinói Szent Tamás)

Közel egy évtizede ismerheti a világ a Maindelbrot egyenlet alapján a fraktálokat. A fraktálok legérdekesebb tulajdonsága, hogy végtelen variációs alakzatokat képes létrehozni úgy, hogy eközben fraktálhalmazok keletkeznek, amelyek újabb fraktálrendszerek részét képezik. Ezeknek a fraktáloknak egy megmagyarázhatatlan rendezőelv szerint nincs véges kiterjedésük, és nincs végtelen oszthatóságuk. A fraktálok és a természet kialakulása között nem elhanyagolható azonosságok észlelhetőek. Ezeknek egységes alapelvük, hogy a legkisebb fraktálban ugyanaz a rendezőelv megtalálható, mint a legbonyolultabb, összetett alakzatokban.

A természet kialakulásánál a fraktáljelenség úgy figyelhető meg, hogy egy pontból, egy sejtből, egy információból kiindulva az élő szervezetek elérnek egy bizonyos mennyiségi halmazt. Ezen a kulminációs ponton egy újabb rendező elv kezd érvényesülni, és azonos felépítő elemekből, de más geometriai formát kezdenek létrehozni. Ez egy újabb határig növekedik, és ez a folyamat mindaddig folytatódik, amíg a teremtményre jellemző maximális kiterjedést el nem éri. Így alakulnak ki a levelek, az ágak, a fák, a gyökerek.

Einsteinnek köszönhetően a fizika eljutott odáig, hogy a teret, mint fizikai dimenziót elfogadja. A tér minden vallásfilozófiában előfordul, a tér az az egység, amelyben az egy és oszthatatlan teremtő, a láthatatlan, nemtelen megnyilvánul, és osztottá válik.

A formarezonancia elmélet alapja, hogy a teremtő üzenet (Isten) végtelen vándorlása folyamán találkozik egy olyan tökéletes formával, amelyben alakot ölthet. A formának azért nagyon fontos tökéletesen felvennie a teremtő üzenetet, mert csak így jöhet létre a teremtés. Ez az üvegcipő elve.

Arra, hogy a teremtés létrejöjjön, nagyon kicsi az esély, mivel a teremtő üzenet egy speciális geometriai alakzat felvételét teszi szükségessé.

A világ keletkezésekor erre csak egyetlenegy dolog volt alkalmas, ez a víz.

Ókori filozófusok szerint is a világ alkotóeleme az arkhe a víz volt (Thalész). A víz gáznemű, vagy folyékony formája egyaránt alkalmas arra, hogy bármilyen alakzatot felvegyen. A világmindenség születésének analógiájára alakult ki az élet a Földön is, ahol az élet szülőanyja az őstengerekben a víz volt.

A teremtő üzenet a teremtő formában, a vízben meglátja képmását. Ez a tükörkép önmagában felvázolja a teremtmény teljes alakját, formáját. Ez a teremtés determinációja. A teremtés azért jött létre, mivel az egy és oszthatatlan megosztható volt. A teremtés vágya, a teremtő forma kitöltése maga a teremtő tökéletlensége. Az ő kétségei, hibái, és csodálatossága nyilvánul meg minden teremtményben. A teremtmények feladata, hogy felismerje önmagában a teremtő hibáit, és változtasson rajta. Ha ez például egy ember életében nem következik be, akkor csak a megszületése kori eleve elrendelt sorsát képes megélni, és nem fejlődik, mindaddig járja a mókuskerekét, amíg rá nem jön, hogy mi a dolga a világban.

A teremtés a teremtő üzenet megnyilvánulása nem egy egyszeri jelenség, hanem egy sorozat. A teremtő üzenet megnyilvánul, és elkezdi tágulását, felveszi a teremtő formát. Abban a pillanatban, hogy kitöltötte a formát (amely rabul ejtette), a teremtő üzenet azonnal szabadulni akar a fogságból. Ez az a végtelen robbanás, ez a leírhatatlan sikoly, amely az ősrobbanás pillanatában keletkezett, ez az a hang, az alaphang, amely az egész Univerzumot azóta is kitölti.

A nagy robbanásban a világ alkotóelemei (elektron, proton, neutron) a végtelenségig felhevültek. Ezeknek a hűlési folyamatában jöttek létre az Univerzumok, az anyagok különféle fázisai, összetételei.

A teremtő üzenet és a teremtő forma alapkapcsolata a rezonancia. Egy meghatározott térrezonátor csak egy bizonyos frekvenciájú és amplitúdójú jelre van tökéletesen kihangolva. Az alap rezonátor volt az a tüzes gömb, amelyben a teremtő üzenet megnyilvánulása létrejött. A teremtés alapvető kritériuma a megfelelő forma, és a rá jellemző rezonanciaképesség. Ezek vertikális és horizontális hierarchikus rendszereket képeznek, amely azt jelenti, hogy a nagy egységes információ rétegződve egyre kisebb részinformációkra bomlik le. Tehát az egysejtű élőlény megnyilvánulásának is az alapja, hogy az őt létrehozó genetikai információ tartalmazza a rá jellemző geometriai forma alakzatát. Az erre a formára jellemző információ életet fog kelteni abban az egysejtűben.

Amikor nagy tömegében elérik a rezonanciaképességnek azt a határát, ahonnan egy újabb dimenzió lép életbe, akkor a nagyobb tömegű forma képes lesz az információnak egy felsőbb szintjét befogadni.

A kérdés megértéséhez három ábrát szeretnék Önöknek bemutatni. Az első Hildegar látomása a világ teremtődéséről és rétegződéséről, a második egy egyszerű csigaház elektromos hullámalakzata, a harmadik egy saját látomásom a világ rétegződésével kapcsolatban.

A Naprendszerünk is úgy alakulhatott ki, hogy a Nap, mint rezonancia középpont kialakította a maga egyszerű kristályszerkezetét, ahol az atommag körül keringő elektronok a bolygók. A rezonanciarendszer feladata az információ befogadása a rezonanciaformába, átalakítása anyaggá, energiává, és az információ generálása. Ez az információ, amely egy lebontott része a teremtő üzenetnek, minden esetben már tartalmazza annak a szituációnak a történéseit, ahol generálódott. Ennek fényében könnyebben lehet értelmezni azt a kijelentést, miszerint minden teremtett gondolat jelen van valahol az Univerzumban, és kifejti a hatását.

Vagy gondoljuk végig azt a jelenséget, amikor ikertestvérek ugyanazokat az érzéseket érzik azonos időben, de más helyen. Ők, mint rezonanciaforma egység nagyon hasonlóak. A bennük generálódott teremtő üzenet kisugárzott információjellege már tartalmazza a velük történt eseményeket is. Mivel az ő geometriai formájukra jellemző teremtett információk nagyon könnyen generálódnak a hasonló ikertestvér formaalakzataiban, így könnyen felfogható a jelenség működése.

Az alap rezonanciaforma, az ősrobbanás, egy gömbalakzatban jött létre. Minden teremtényben megtalálható a PI-geometria, mint a teremtés alapja.

Egyiptomi piramisok tanulmányozásakor legelőször az alapél és magasság függvényében a PI-geometriát lehet fülön csípni. Ennek is legtökéletesebb formája a Kheopsz – piramis, amelynek van egy mai napig megmagyarázhatatlan építőeleme, a nagy fok. A nagy fok (a szügypont, vagy súlypont) alapján a piramist egy tengelyre felfűzve megpördíthetnénk. Ez az a pont, amelyet kínai orvoslás nyelvén a piramis gyökércsakra pontjának neveznénk, a piramis rezonancia alappontja, ami lehetővé teszi részére a teremtő üzenet (információ) vételét, és a gyökérpontból kiindulva a kisugárzását.

A piramis, mint rezonanciaforma képes különleges tulajdonságokat magára ölteni. Ennek a tulajdonságának köszönheti azt, hogy a piramis belsejében elhelyezett elhunyt fáraók, egerek mumifikálódtak, és a több ezer év óta ottfelejtett magvak megőrizték csírázó képességüket.

Az emberi szervezet az Univerzum analógiájára hierarchikus rezonanciarendszerek halmaza. A sejtszintű öröklődés magjában a DNS hárfáinak húrjai feszülnek. Az öröklődési információ a szülők kijavított, egyesített tudását őrzi. A sejtek osztódása egyre bonyolultabb geometriai formákat hoz létre, amelyek egyre nagyobb információt képesek kigenerálni a teremtő üzenetből.

Az élet alapja itt is a víz, amely a szervezetünkben rendezett formában fordul elő. A víz rendezettsége nem jelent mást, mint azt, hogy a víz elveszti az általunk ismert fizikai és kémiai tulajdonságait, és egy „kristályszerkezetbe” rendeződve rezonátoralakzatként kicsatolja annak a közegnek az információját, amelyet éltet és szolgál.

A víz nem tiszta formában fordul elő szervezetünkben, hanem különféle kémiai anyagokkal változatos geometriai struktúrákat hoz létre azáltal, ahogy a kémiai kötések kialakulnak.

A rendezett víz zárt, a rendezettség határán olyan relégiók találhatók, amelyek a külső zavaró irritációkat kikompenzálják (kémiai, elektromágneses és mechanikai vibrációs).

A rendezett víz már egy sejtszinten is működik, úgy veszi körül az életet, mint az ókori városállamokat körülvevő kőfalak. Egy kapu van az egész városon, ez az a rezonanciapont, amin keresztül a rendszerre jellemző információkat bevihetjük, illetve onnan kigenerálhatjuk.

A sejtcsoportok, szövetek, szervek mind a rezonanciarendszer hierarchiájához tartoznak.

A legfelsőbb irányító az agy, ahol az információk úgyszintén több millió rezonátorrendszerek felügyelete alá tartoznak. Az agyban működő rezonanciarendszerek meghatározóak, mivel ezek alapján tartozunk különféle rezgésközösségekhez. Ezeket nevezik egregoroknak. Számtalan ilyen egregor létezik (család, haza, nyelvközösség, ikertestvérség stb.).

Mi történik akkor, ha a szervezet rezonanciaképessége leromlik, vagy a hierarchikus rendszerből valamelyik résztvevő kiesik? A leosztott információ megszakad, tehát azt mondhatjuk, hogy a rezonanciaképesség elvesztése vezet a halálhoz. Ha egy Univerzum elveszti rezonanciaképességét, akkor nem képes tovább információt kicsatolni (természetesen lesugározni sem), az alkotóelemek egymásba zuhannak (a végtelen információval feltöltött feketelyukak jönnek létre, ezek a világmindenségek köldökpontjai).

Az élő szervezetben a rend fenntartásának alapvető eleme a rezonanciaképesség megőrzése. A rendezett víz állapota csak úgy maradhat fenn, ha folyamatosan információt képes kicsatolni a hierarchiában fölötte lévő rezonanciarendszerből. Abban a pillanatban, hogy az élet kihuny az élő szervezetből, az információ nem érkezik. A rendezett víz mindaddig fenntartja rendezettségét, amíg határain ezt a belső energiájából, információjából képes fenntartani. Amikor a falakt betörik, azonnal átalakul az általunk ismert H₂O-vá, ami viszont a legtökéletesebb kémiai alapelem. Megindul a szervezet kémiai lebomlása. A piramis ebben úgy segít, hogy átveszi a szervezet elpusztult rezonanciaalakzatát, és a rendezett vízstruktúrákat információval látja el. Ez egy korreláció, amely egymásra hatást jelent.

A rendezett víz geometriai struktúrája arányaiban nagyon hasonlít a piramisok geometriai szerkezetéhez.

ÁBRA Piramis szerkezet, és tetraéderes vízszerkezet.

A mumifikált testnek nincs vízutánpótlása, ez azt jelenti, hogy a rendezettség fenntartása közben a rend érdekében folyamatosan vízvesztés következik be. Ez az utolsó vízmolekula felhasználásáig is érvényben maradhat. Ennek az eredménye az, hogy a rendezett víz nem válik kémiai vízzé, és nem bomlanak le a sejtek, szövetek.

A korreláció egy nagyon fontos törvénye a teremtésnek, amelyről most nem kívánok szólni részletesebben. Egyenlőre csak azt fogadják el, hogy minden teremtmény magán hordozza a világmindenség összes teremtményének üzenetét, lenyomatát. A sámán ebből volt képes jósolni, Nostredamus ennek az elvnek az alapján tudott próféciákat mondani.

Ha a próféciák nem következnek be, annak mindig az az oka, hogy az emberek felismerik a rájuk rótt determinációjukat, megértik, hogy mi az, amint változtatni kell, és azon változtatnak is.

A teremtő üzenet célja a végtelen tágulás, az evolúció, amellyel elkerülhető az involúció, a szűkülés, a világok lebomlása.

Rajtunk áll, vagy bukik, hogy a járt utunkat hogyan tudjuk felismerni, és átértékelni annak érdekében , hogy a világ ne állandó tágulások és szűkülések sorozata legyen, hanem a teremtő üzenet igazi alapcéljának megvalósulása.

Jakab István